Lilium Konzultáns Kft.

A hazai kis- és középvállalatokra az árbevétel tervezése a jellemző. Jó esetben üzletágakra és havi bevételekre bontva. Bázis szemléletben: tavaly ennyi volt, idén annyit szeretnénk. A legnagyobb baj nem a bázis szemlélet, hanem hogy ennyi tervezés egy mikróvállalkozásnak is kevés lenne. Szinte hallom az ellenvetést: halálra dolgozzuk magunkat, kora reggel már itt vagyunk a munkahelyen és az este is rendszeresen itt ér, mikor lenne nekem időm tervezgetni?!

Nekünk, tanácsadóknak mégis dilink a KKV-k tervezési rendszerének kialakítása. Pedig ma divatos dolog azt nyilatkozni, hogy azt se tudom, mi lesz honlap, nemhogy 1 év múlva! Annyira bizonytalan a magyar gazdaság sorsa, hogy ebben képtelenség bármit is előre tervezni. Ebben is - mint oly sok más kérdésben - ellentétes a véleményünk a közvélekedéssel. Azt gondoljuk, hogy kényelmes restség húzódik meg az ilyen vélemények mögött. Mindössze azért olyan csábító így gondolkodni, mert a legtöbben azt hiszik, hogy tervezni valami iszonyatosan nagy munka, amire egy KKV-ben soha nem kerülhet sor.

Bizony, mi tanácsadók is ebben az országban élünk és látjuk, mennyit dolgoznak a KKV-kben. Jóval többet, mint a hivatalos munkaidő, és különösen vonatkozik ez azokra, akik valamilyen vezető állásban dolgoznak, és akik általában a tervezésért felelősek. Legtöbbjük valahogy belekerült ebbe az ördögi mókuskerékbe, amelyben megállás nélkül csak hajt, melózik, és egy csepp ideje sem akad arra, hogy kilépjen egy kicsit belőle és körülnézzen, mi újság is van a világban. Van valami megszokott biztonságos ebben a mókuskerékben: kora reggeltől estig ugyan taposni kell, de azután jöhet késő este vagy a hét végén egy kis tespedés, pihenés a tévé előtt vagy a nyaralóban. Nyáron két hét Horvátországra még futja, mi más kell az embernek?

Nos véleményünk szerint sok más is kell. Mindenekelőtt idő saját magunkra, tanulásra, önfejlődésre, egészséges életmódra. Idő családalapításra, gyereknevelésre. Pénz a gyerekek iskoláztatására és a család megélhetésére. Gondoskodás a jövőnkről, pénzügyi és vagyoni tartalékok képzése. Ezekkel a mondatokkal mindenki egyet szokott érteni, de azonnal visszakérdeznek, hogy HOGYAN lehet ezt megtenni, amikor egész nap a mókuskerékben kell hajtani! Nos, most jön a meglepő: kifejezetten nem javasoljuk, sőt tiltjuk, hogy a csekélyke szabadidőt áldozzák fel arra a célra, hogy ezt az állapotot megszüntessék.

A mókuskerékből egy út van kifele: ki kell lépni belőle. Soha, ismétlem SOHA még nem találtunk olyan céget, ahol ne lett volna több tucatnyi apró kis szervezési fogás, amivel annyi időt lehetett nyerni, hogy végre el lehetett kezdeni gondolkozni, tervezni. Ne gondoljanak nagy dolgokra: célszerűen vezetett határidő napló, helyettesítési rend kialakítás, kötelezettségvállalási ügyrend kialakítás, kapacitás nyilvántartás, számolótábla használat, adatbázisba szervezés, új szoftver használatba vétel, értekezleti rend, kiadott feladat nyilvántartás, projekt érdekeltségi rend kialakítás és még sorolhatnánk százával a kis apró ötleteket, amivel már ügyfeleinknél időt szabadítottunk fel a gondolkodásra, tervezésre. A furcsa csak az, hogy ezekre a kintről nézve teljesen nyilvánvaló apró trükkökre a mókuskerékben tekerő egyáltalán nem buta emberek, szinte soha maguktól nem szoktak rátalálni. Úgy tűnik ilyen az emberi természet: kell neki valami tudatalatti védelem ahhoz, hogy a mókuskereket ne érezze nagyon irracionálisnak.

A tervezésben tehát a legnehezebb lépés, a munka 80%-a az, hogy elhiggyék az ügyfeleink, hogy egy KKV-ben lehet tervezni és idő is van erre. Elliot Aronson a Társas lény című könyvében gyönyörűen leírja ezt az állapotot, amit kognitív disszonanciának neveznek a szociálpszichológusok. Ennek segítségével húzzák csőbe a választóikat a politikusok, ezzel veszik rá szamárságok vásárlására a vevőiket a nagy multinacionális vállalatok, és ugyanez a mechanizmus akadályozza meg az önsorsrontás elkerülését és egy mókuskerékbe töpörödést. A mechanizmus nem tudományosan, csak úgy parasztosan elmondható lényege, hogy a komolyabb munkát betöltő emberek mindegyike - nagyon helyesen - büszke az elért sikereire és magát elég nagyra értékel; úgy szoktak fogalmazni, hogy magas az önbecsülési szintje. Nincs ezzel semmi baj, egyáltalán nem vagyunk az álszemérem hívei, ha valaki okosabb az átlagnál és többet ért el, csak legyen is erre büszke!

Az ilyen magas önbecsüléssel rendelkező emberek azután igyekeznek a körülöttük lévő világot is alaposan megfigyelni, és kialakítanak valamilyen belső ellentmondásoktól mentes, konzisztens világképet. Ez még eddig pompás dolog, sokkal hasznosabbak a társadalomnak azok az emberek, akiknek van valamiféle egybefüggő világképük, mint akik csak úgy tengenek-lengenek és így jutnak el a koporsóig. Tapasztalatunk szerint csak egy gond szokott lenni ezzel a világképpel: minden küszködés, gondolkodás ellenére tucatjával találhatók benne irracionális elemek. A mai rohanó élettempó, a minket körülölelő propaganda zuhatag, a csendes elmélkedésre, meditációra nem buzdító életvitel során százával telepednek meg a gondolkodásunkban olyan stabilnak tűnő adatok, amelyek valójában dezinformációk és tévútra vezetnek. Ennél is rosszabbak a tudat alá beszivárgó félelmek, undorok vagy éppen örömforrások, amelyekről még azt sem tudjuk, hogy léteznek. Tudom, hogy furcsa az emberi lélek ilyen mélységeiről egy vállalati tanácsadási oldalon olvasgatni, de a cégeket emberek működtetik, és tőlük szárnyal vagy éppen csak döcög a vállalkozás.

S most jön a kognitív disszonancia. Egy ilyen alapokon felépített világképbe sehogyan sem illik bele, hogy ész nélkül tekerek egy mókuskerékben. Feszülő ellentmondás két ellentétes tudattartalom között: ez a kognitív disszonancia. Az emberi elme a később érkező, és a korábbival ellentétes véleményeket, tényeket egyszerűen ignorálja, figyelembe sem veszi. Hát persze: a nagy gonddal felépített világképet kellene újragondolni, a magunkról kialakult jó véleményt kellene lerombolni ahhoz, hogy egy ilyen mondatot be lehessen illeszteni a tudattartalmak közé. Innen a távolból nem tudunk sokat tenni azért, hogy ezt a 80%-os lépést a saját gondolkodásában egy cégvezető megtegye, és felismerje, elhiggye, hogy ki lehet lépni a mókuskerékből. E sorok írója már több mint tíz éve cégvezető volt, amikor elkezdett egy önvizsgálatot, és fokozatosan felfedezte, micsoda illogikus szemétdomb található a gondolkodása mélyén. Az önvizsgálat azóta is tart, és nem múlik el hónap, hogy ne fedeznék fel még mindig újabb téveszméket, hibás adatokat, korábban tudat alá besöpört fájdalmakat vagy propagandával tudat alá beépített hibás gondolkodási sémákat. Nem használok ehhez semmiféle különleges hókusz-pókuszt: nem járok pszichológusokhoz, nem veszek részt semmiféle szeánszon. Egyszerűen csak naponta olvasok, tanulok és időt hagyok magamnak arra, hogy a megismerteket átgondoljam és nyugodtan beillesszem a világképembe. Vagy elvessem, ha hamisnak bizonyul. Fokozatosan derült ki számomra, kik azok a könyv szerzők, akik nem iskolai propagandát, akadémiai álkutatásokat böfögnek vissza, hanem valóban vannak saját tapasztalataik, önálló gondolataik. Minden cégvezetőnek ezt az utat javasolom!

Ám ha egy KKV elhatározza, hogy mostantól nekiáll tervezni, akkor abba az akadályba ütközik, hogy nincsenek KKV méretre kitalált tervezési módszerek. Amit a tervezésről az egyetemeken tanítanak, azok nagyvállalati körülményekre készültek, és ágyúval lőnénk verébre, ha azt alkalmaznánk. Sajnos csak ezekhez az egyetemi módszerekhez van informatikai támogatás - ismét csak súlyos összegekért.

Mivel mi sem találtunk KKV-re alkalmas tervezési rendszert a piacon, ezért kidolgoztunk egy egyszerű megoldást. Ingyenes, internetről szabadon letölthető és használható szoftverre, az OpenOffice-ra alapoztuk a módszert. A multinacionális nagyvállalati propaganda miatt sokan gondolják azt, hogy az ingyen szoftverek játékszerek. Nem azok: ha alkalmasak a marsi automata terepjárók vezérlésére, München város teljes adminisztrációjának elkészítésére, vagy éppen ennek a honlapnak a szerkesztésére és interneten történő publikálására, akkor szó sincs amatőr, primitív megoldásokról. Nagyon is kifinomult, rendkívül sokat tudó szoftver az OpenOffice is. Alkalmas több száz oldalas könyvek szerkesztésére (tartalomjegyzékkel, lap alji jegyzetekkel, irodalom és tárgymutatóval, ábrákkal, több hasábra bontással), prezentációk kifinomult előállítására és alkalmas egy KKV terveinek az elkészítésére is. Mivel az OpenOffice a saját nyílt, kis méretű és bárki által szabadon használható formátuma mellett elő tud állítani Microsoft kompatibilis fájl formátumot is, ezért az ahhoz ragaszkodók is használhatják ezt a tervezési rendszert.

Ha eljutottunk oda, hogy elhiszik, hogy lehet és kell tenni valamit a mókuskerékből való kilépéshez, akkor a maradék 20% megtétele ehhez képest rutin. Itt jövünk mi a képbe és a röviden ismertetve az alábbi első lépéseket tesszük meg:

• a stratégiai mérőszámok adatgyűjtési és feldolgozási rendjének megszervezése
• létszám terv elkészítése
• épület, telephely használati, bővítési vázlatok elkészítése
• marketing és PR irányelvek megfogalmazása
• bérszínvonal megtervezése
• árbevétel és fedezet tervek elkészítése
• hitelek és támogatások tervének kialakítása
• nyereség és osztalék megtervezése

Egyikünk sem születik azzal a képességgel, hogy jó terveket tud készíteni. Ezért kifejlesztettünk egy 17 pontból álló általános tervezési sémát, aminek a segítségével akár a hosszú távú stratégiai, akár éves operatív, vagy néhány hetes projekt terveket is nagy biztonsággal lehet elkészíteni. Minden ilyen sémánk, eljárásunk hazai KKV-kre készült: gyors, egyszerű, rövid tanulás után érthető és használható. Az előbb első lépésként felsorolt több éves stratégiai tervet is ezzel szoktuk elkészíteni.

Ezek a több évre előre kijelölt keretek fogják az éves operatív tervek alapját adni. Gyerekjáték az éves tervezés, ha van jó stratégiai terv. Az éves operatív tervezésben a stratégia adott évre előírt sarokszámai határozzák meg az elérendő célt. Az éves terv fontosabb lépései a következők:

• termék- és szolgáltatás csoportonkénti árbevétel és fedezet terv elkészítése
• bérek és közterhek személyekre vagy azonos pozíciójú személyek csoportjaira lebontott tervének kidolgozása
• rezsi költségek büdzséinek kialakítása, felelősök kijelölése
• marketing és PR havi költségkeretek kialakítása
• anyagbeszerzési, alvállalkozói, kooperációs költségtervek kialakítása
• éves beruházási terv elkészítése
• árbevétel és fedezet tervek elkészítése
• hitelek és támogatások tervének kialakítása
• nyereség, osztalék és tartalékok megtervezése

Elengedhetetlenül fontos, hogy havonta ellenőrzésre kerüljenek a terv adatoktól történő eltérések. Ha van kontroller a cégben, akkor ez az ő feladata, ha nincs, akkor a belső ellenőré vagy az ügyvezetőé; legrosszabb esetben a tulajdonosé. Illetve van rosszabb eset: ha senki sem végzi el a tényszámokkal történő összehasonlítást. Ekkor az egész tervezési munka felesleges és csak kárba veszik. Ezért általában ragaszkodunk ahhoz, hogy a munkamegosztásban felelőst jelölhessünk ki erre a teendőre.

A honlapon több helyen is megemlítésre kerül, hogy vitáink vannak az ügyfeleinkkel, konfliktusba kerülünk velük, szokatlan, a közvélekedéssel ellentétes dolgokat teszünk, kemény személyzeti lépéseket javasolunk és segítünk és így tovább. Mielőtt ebből valaki arra következtetne, hogy egy békétlenkedő, mindenkivel perben és haragban álló csapat lenne a Lilium, sietünk leszögezni, hogy a célunk mindezzel csak az, amit a bejelentkező lap tetején alaptevékenységként fogalmaztunk meg: Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképességének növelése szervezéssel. A tulajdonos, a menedzserek és a munkavállalók érdekében vállaljuk ezeket a konfliktusokat, mert számukra akarunk stabil, jó jövedelmet nyújtó munkahelyet kialakítani. Valljuk, hogy nem kell minket szeretni, elég, ha megfogadják a tanácsainkat és sikeresek lesznek. Ezzel és csak ezzel tudjuk elérni a célunkat: az Önök értékesebb vállalatát.

Mivel a stratégiai készítése és a tervezés egymással szorosan összefüggő folyamat, ezért az erről szóló jegyzetünket egy kötetben adtuk ki. Itt találja meg a róla szóló részleteket: Tervezés.

Ha KKV stratégiai és taktikai tervezés bevezetéséről gondolkodik, akkor a legegyszerűbb, ha elhív minket egy tájékozódó beszélgetésre. Azonnal titoktartást fogadunk - amely köt minket, függetlenül attól, hogy sikerül-e üzletet kötnünk vagy sem. Hála Istennek ránk is az ügyvédi titoktartás szabályai vonatkoznak és nem vagyunk kötelesek semmit sem kiadni a hatóságoknak. Mi élünk is ezzel a jogunkkal és sem az ügyfeleinkről, sem azokról, akikkel tárgyaltunk senkinek soha, semmilyen információt nem adunk ki. Ide kattintson, itt van a telefonszám és a levélírási lehetőség.