Belső ellenőrzés

Kiemelt fontosságú munkakör a belső ellenőrzés posztja. Korábban a szocializmusban ez egy kádertemető volt, ahova a kicsit butuska pártmunkásokat tették, mert nem akartak nekik vezető hatalmat adni. Ez azután degradálta is ezt a fogalmat, s a KKV-k egyáltalán nem érezték fontosnak a feltámasztását. Mindenki úgy gondolta, hogy végre van tulajdonosa a cégnek, ő úgyis közvetlenül érdekelt az eredményességben, teljesen felesleges egy vele párhuzamos célú munkakört létrehozni.

Ez induláskor hosszú ideig így van. Még a kisvállalkozások nagyobb részében is a tulajdonos hatékonyan képes elvégezni az ellenőrzéseket. Megváltozik azonban a helyzet, ahogy a cég elkezd növekedni és bonyolódni. Eljön az az idő, amikor az ügyvezető tulajdonos egy-egy emberrel már nem is találkozik naponta. Ekkor már nem tudja személyesen átadni a követelményrendszert, nem tudja személyesen megszabni a munkavégzés színvonalát, az elvárt etikus viselkedés minimumát. Persze azért van a hierarchia, hogy ezt lefele közvetítse. Ám emberek vagyunk és a sok teendő között a középvezetők hajlamosak a napi feladatokon túli dolgok elhanyagolására. Különösen akkor, ha erre külön nem is kéri fel őket az ügyvezető-tulajdonos. Márpedig az előbb írt dolgokra - követelményrendszer, munkavégzési színvonal, etikus viselkedés - ritkán vagy soha nem kerül sor a napi munkamegbeszéléseken a középvezetők és beosztottaik között. Ez a főnök "dilije", erről egy önérzetes beosztott nem beszél - szokott lenni az álláspont. Így ahogy haladunk lejjebb a hierarchiában, annál kevésbé jelenik meg az első számú vezető normája. Eltűnik, ködbe veszik és kik-ki úgy végzi a munkáját, ahogy jónak gondolja.

A középvezetők tehát általában nem alkalmasak a cégvezető normarendszerének közvetítésére. De mi van a kontrollerrel? Ő a számok embere: a különböző gazdasági területek eredményességét méri, hasonlítja össze a konkurenciával és ezzel a versenybe illeszti be céget. A körülöttünk folyó gazdasági versenyről pedig sok mindent el lehet mondani, de azt az egyet egyet biztosan nem, hogy bármiféle erkölcsi rendet sugározna. Ám erkölcsök nélkül az emberi csoportok kis részekre hullanak és végül semmiféle versenyre nem lesznek képesek. Ilyen az emberi természet, ilyenné formált minket az evolúció vagy a Jóisten - kinek hogyan tetszik.

Erre a gondra jelent megoldást a belső ellenőr. Ez az ember tehát nem az a "szaki", akire az idősebbek még emlékeznek a korábbi rendszerből. Őt meglehetősen buta, megkeseredett hangulatú és mindig valami lényegtelen dolog után szaglászó embernek ismertük meg. A Liliumban mi úgy gondoljuk, hogy a belső ellenőr egy jól felkészült, az egész céget átlátó, a gazdasági és csoport szociológiai folyamatokat jól értő, empatikus és mégis kemény ember kell legyen. Ő az, aki ez erkölcsi színvonalat a cégben meghirdeti és meg is tartatja. Könnyű dolga van, hiszen egy jól szervezett, a Lilium-féle totális, mindenkire vonatkozó teljesítménybérezési rendszerre átállított cégben csak ott kell vizsgálódnia, ahol nem jönnek a teljesítmények.

Ahol nem jönnek a teljesítmények?! Bizony, ilyen egyszerű! Akik hozzák az előírt teljesítményt, azt kötelezően békén hagyja (sajnos az állam a tisztességes embereket is cseszegeti azért, mert vannak közöttünk néhányan tisztességtelenek; ezt egy KKV-ben tilos elkövetni!). A normákat, kvótákat nem hozókat azért kell kivizsgálni, mert megfigyelésünk szerint az emberi természet olyan, hogy mindig ott burjánzik a tisztességtelenség, a céggel szembeni árulás, ellenségesség, meglopás, ahol nem jönnek a teljesítmények. Elismerjük és tudjuk, hogy lehet rossz a teljesítménykövetelmény, de tapasztalatunk szerint ez a ritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy valami disznóságra bukkanunk ott, ahol elmaradnak a teljesítmények. S mivel egy jó cég a munkamegosztásában gondosan kiegyensúlyozott halmaz, nem engedheti meg magának hogy egy-egy része ne működjön. Bármi is az ok: rossz teljesítmény követelmény, elszúrt szervezés, elmaradt oktatás, emberi butaság, félreértés, szándékos rosszindulat, rossz személyzeti kiválasztás stb., mindenképpen be kell avatkozni. Ezt a beavatkozást kell elvégeznie a belső ellenőrnek.

Nagyon fontos, hogy a belső ellenőr által ellenőrzött, de a legsúlyosabb vétségeket (pl. cég elárulása), bűncselekményeket (pl. lopás) el nem követő embereknek megadjuk a jóvátétel lehetőségét. Tudomásul kell vennünk, hogy hibáztak, esetleg kárt is okoztak, de lehetőve kell tennünk, hogy jóvátehessék. Nevezhetjük bárhogy ezt a magatartást - irgalom, felebaráti szeretet szavak jutnak az eszünkre - a lényeg az, hogy messziről kerüljük el a stresszt okozó keménykedést, kérlelhetetlen hatalomgyakorlást. Meg kell találni az arany középutat: semmit nem nézünk el, mindenért figyelmeztetünk, de megadjuk a megjavulás, jóvátétel, hiba helyrehozás lehetőségét. Ezzel lehet elérni, hogy az emberek lojálisak, hűek maradnak hosszú távon is a céghez. Fegyelem és emberség: e régimódi értékek mentén épül fel minden hosszú távon hatékony vállalkozás.

Ha cégében a fent írtak szerinti belső ellenőri munka kialakításának szükségességét látja, akkor a legegyszerűbb, ha elhív minket egy tájékozódó beszélgetésre. Az első 1-2 órás beszélgetés mindig ingyen van és sok további kudarctól kímélheti meg magát - függetlenül attól, hogy ezek után ad-e nekünk valamilyen megbízást vagy sem. Ide kattintson, itt van a telefonszám és a levélírási lehetőség.