Lilium Konzultáns Kft.Termelési vezetők teljesítménybérének elemei
A termelési vezetők hozzák létre azt, amiből a cég él. Vegyük sorra a különböző ágazatokat. Egy ipari termelő üzemben ez valamilyen terméknek az előállítását jelenti. Egy bankban betételhelyezési és hitelfelvételi szolgáltatásokat. Egy tejgazdaságban a tej előállítását és kezelését. Egy javító műhelyben a megjavított gépeket. Egy fodrásznál az új frizurákat. Egy kereskedőnél az eladott árukat. Nem folytatom, látszik a logika: itt jön létre az, amiért a vevő fizet, amire a vevőnek, ügyfélnek, szolgáltatást igénybe vevőnek szüksége van. Ez indokolja meg elsősorban a cég létét, létezésének értelmét.
A termelésben a létszám legalább felét, nagyobb cégek esetén a 2/3-át célszerű foglalkoztatni. Ha ennél több dolgozik a termelésben, akkor az már általában a szervezettség rovására megy, vagy a cégtől megkövetelt egyéb funkciók sérülnek. (A céggel szemben még a tulajdonosok, a munkavállalók, az adóztató állam és önkormányzatok, valamint a környező lakosság is támaszt egy rakás feltételt; illetve a gazdasági környezet, a verseny is a termelésen kívül további súlyos feladatokat ró rá.)
A termelésnek tehát termékeket, szolgáltatásokat kell előállítania, pont úgy, pont akkor, pont abban a minőségben, ahogy a vevőnek az szükséges, ahogy azért fizetett vagy fizetni fog. A termelési vezetővel szemben támasztott alapkövetelmény tehát ennek az elérése. Mérése egyszerű: a megrendelések hány százalékát sikerült pont úgy, pont határidőre, éppen megfelelő vagy jobb minőségben előállítania. Ehhez persze az értékesítésen írásban kell rögzíteni, hogy milyen megrendelések érkeztek,és teljesítéskor a vevővel igazoltatni kell, hogy megkapta, amit megrendelt. A későbbi reklamációk még módosíthatják az eredményt, de például havi elszámolást ettől még lehet tenni, legfeljebb a következő hónapban kerül a teljesítményből levonásra a reklamáció.
Magyarországon a havi elszámolások vannak divatban. Tapasztalatunk szerint a heti elszámolási rendszer jobb. Azért jobb, mert a teljesítmény elmaradás gyorsabban kiderül és haladéktalanul be lehet avatkozni. A havi/heti átváltásra bevált algoritmus, hogy az a hét számít egy adott hónapba tartozónak, amelyiknek az utolsó munkanapja még az adott hónapba tartozik. Így négy és öt hetes hónapok lehetségesek, s megnyerjük azt az előnyt, hogy hetente mérjük a teljesítményeket és késlekedés nélkül változtathatunk, ha szükséges.
Mivel általában a termelésben dolgozik a létszám nagyobik része, ezért az ő hatékonyságuk határozza meg az egész cég termelékenységét. A termelés kiváló termelékenysége a második követelmény. Ezt az egy kifizetett bérforintra jutó létrehozott új értékkel tudjuk mérni. A bérforintba minden közterhet bele kell számítani - függetlenül attól, hogy kinek a kötelessége kifizetni. Az így kifizetett bért hívjuk a Liliumban nagy-bruttó bérnek. Ma Magyarországon a KKV-kben egy forint nagybruttó bérből általában 3-7 Ft többletértéket kell létrehozni. A többletértéket a nettó árbevételből a közvetlen költségek (=a termelés nagy-bruttó bére és a közvetlen anyag, energia, fuvar stb. költségek) levonása után kapjuk meg. Ezt szokták a közgazdászok fedezetnek nevezni.
A termelési vezető munkájának a hatékonyságát tehát a létrehozott fedezet érték és a termelésért, vevőnek nyújtott szolgáltatásért kifizetett nagy-bruttó bérek hányadosával lehet meghatározni. Nyilván ez az érték annál kedvezőbb, minél jobban meg van szervezve a munka, minél kevesebb a lógás, minél takarékosabb az anyag, energia, fuvar stb. felhasználás. Persze benne van az értékesítési ár is, de adott piaci viszonyok között ez egy versenyár, amihez alkalmazkodni kell: el kell érni legalább a konkurencia termelékenységét, hatékonyságát.
A harmadik mindig mérendő és az ösztönzési rendszerbe is beleillő elem a termelési általános költségek kordában tartása. Sajnos a termelésen is vannak nemcsak a termelt mennyiséggel össszefüggő, azzal arányos (proporcionális) költségek, hanem állandó, a termeléstől jórészt független, állandó költségek. Ezek minden határon túl történő növekedését büdzsék kialakításával lehet megfogni. Év elején meg kell tervezni, hogy mennyi lehet a termelési általános költség (termelési vezető, gyártás előkészítő, tervezőmérnök, fejlesztési csoport nagy-bruttó bérek, segédanyagok, telefon, adminisztrációs, minőségbiztosítási, munkábajárási, munkásszállás költségek stb.). Ezt kell a cash-flow gazdálkodással és a szokásos szükségletekkel összhangban havi értékekre bontani és előírni a túl nem lépés követelményét a termelési vezetőnek.
Ha egy KKV normális gondolkodású termelési (szolgáltatási) vezetője ezen három felsorolt szempont szerint mérve van és ez alapján kapja a prémiumát, akkor abban a cégben már a termeléssel nem lesz nagy baj. Persze van még ezer apró követelmény: a napi termelés irányítás, a raktárgazdálkodás, a lopások megakadályozása és még sorolhatnám. Ezek közül sok cégben a raktárgazdálkodással szemben szoktak fontos igényeket támasztani, különösen ott, ahol sok alapanyag vagy készáru halmozódik fel. Itt - a termeléssel szemben támasztott negyedik követelményként - legcélszerűbb egy havi terv által meghatározott készletszint tartását előírni, s premizálni, ha ezen a kereten belül sikerül maradni. Vegyük észre, hogy ez számtalanszor ellentébe kerül a vevő rendelések minél gyorsabb kiszolgálásának a feltételével, de éppen a termelési vezető feladata annak az optimumnak kiszámítása, ami neki a legmagyasabb prémiumot hozza. Ez - ha jól kalkuláltunk - a cégnek meg a lehetséges legnagyobb profitot hozza, így kialakul az együtt sírunk, együtt nevetünk állapot.
Lássunk egy konkrét példát az elmondottakra. Az alábbi táblázat egy termelési vezető nettó 290.000,- Ft-os havi jövedelemre tervezett fizetés elemeit tartalmazza. Az adók a 2008 februárjában érvényes értékek szerint vannak figyelembe véve. Mivel a munkaszerződésben a bruttó értékeket kell feltüntetni, és mivel az adó nem lineáris a nettó kifizetett értékkel, hanem egy csúcsot bejárva változik, ezért egymásra kell rakni minden fizetés elemet és úgy kiszámolni a bruttó értékeket. Így a táblázat harmadik oszlopában a munkaszerződés mellékleteként feltüntethető bruttó fizetéselem értékek találhatók. A legalsó oszlopban összesítettük a fizetendő összegeket. Az utolsó rubrikában található az a szám, amennyibe a termelési vezető - terv szerint - havonta bele fog kerülni a cégnek, az összes közterhekkel.
| Fizetés elem | Nettó jövedelem elem terv | Bruttó összesített jövedelem terv | Norma |
| Alapfizetés | 80.000,- Ft | 110.899,- Ft | Az itt nem említett feladatok |
| Megrendelések határidőre előírt minőségben | 60.000,- Ft | 243.645,- Ft - 110.899,- Ft = 132.746,- Ft | 100%-ot kell elérni, minden 1% elmaradás 7%-kal csökkenti a bruttó összeget, legfeljebb nulláig |
| Minden kifizetett közvetlen bér forintra az előírt értéktöbblet keletkezzen | 60.000,- Ft | 371.303,- Ft - 243.645,- Ft = 127.658,- Ft | Minden kifizetett közvetlen bérforintra 5,83 Ft értéktöbblet jusson, minden százalék elmaradás 5%-kal csökkenti ezt a bérelemet (legfeljebb nulláig), minden túltejesítés ugyancsak 5%-kal növeli, de legfeljebb bruttó 265.492,- Ft-ig |
| Termelési büdzsé túl nem lépése | 50.000,- Ft | 477.685,- Ft - 371.303,- Ft = 106.382,- Ft | Az előírt termelési rezsi költség ne legyen túllépve, minden 1% túllépés 12,5%-kal csökkenti ezt a fizetés elemet (max. nulláig), minden 1% megtakarítás 4%-kal növeli, de legfeljebb bruttó 150.000,- Ft-ig |
| Az alapanyag és készáru raktár készlete ne lépje túl az adott hóra előírt értéket | 40.000,- Ft | 562.791,- Ft - 477.685,- Ft = 85.106,- Ft | A készletérték túllépése esetén minden 1% túllépés 10%-kal csökkenti ezt a prémium elemet akár nulláig, de minden 1% megtakarítás 5%-kal javítja, de legfeljebb bruttó 130.000,- Ft-ig |
| Összesen: | 290.000,- Ft | 562.791,- Ft | nagy-bruttó = 753.276,- Ft |
2008 február
Polló László
vezető tanácsadó
Lilium Konzultáns Kft.