Éves szezonalitáshoz a munkaerő kapacitás kiegyensúlyozása

A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a napi 8, heti 40 órás munkarendtől eltérő mértékű munkaidőt alkalmazzon a KKV. Két fontos eltérési lehetőséget említ:

1. A készenléti jellegű munkakörök munkaideje

Ilyen esetben a napi munkaidő legfeljebb 12 órára, a heti munkaidő legfeljebb 60 órára felemelhető. Készenlétinek egy munkakört akkor neveznek, ha

A. a rendes munkaidő legalább 1/3-ában – hosszabb időszak átlagaként – nincs munkavégzés és ezt az időt a munkavállaló pihenéssel töltheti; vagy

B. a munkavégzés a munkavállaló számára – a munkakör sajátossága, a munkavégzés feltételei miatt - az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb idénybevétellel jár.

Nyilván az „A” eset az egyszerűbb. Például a vállalkozás egyik részlegében csak akkor van munkavégzés, ha a vevő jelentkezik. Ekkor kell árut pakolni, kiszolgálni, felvilágosítás nyújtani, szerelést, javítást, elvégezni, érkező kész-betont bedolgozni. A fennmaradó időben lehet sakkozni, kártyázni, olvasgatni, rádiót hallgatni, TV-t nézni, étkezni, elszaladni egy-két órára ügyeket intézni. A törvény nem írja elő a pihenési idő minimális hosszát, így ez akár percekből is összejöhet. Egy üzletben ezért lehet az eladónak előírni 10 órás munkaidőt, de nap közben lehetővé kell neki tenni összesen 3 óra 20 perc pihenést – hosszabb idő átlagaként. Tehát például ebbe bőven belefér, hogy karácsonykor nincs megállás, de januárban a kutya se nyitja ki a bolt ajtaját.

A „B” eset már nem olyan egyszerű, hiszen ehhez az ún. „általános munkakörben” megfogalmazott (és nyilván gyakorolt, mérhető, működő) normák kellenek, amihez képest lényegesen alacsonyabb normák, igénybevételek kellenek a hosszabb munkaidős munkakörben. Ilyen lehet egy induló vállalkozás, amelyiknek még nincs elegendő ügyfele, de hosszú nyitva tartással szeretne ügyfeleket szerezni. Ilyen az a vállalkozás is, amelyiknek egy vagy két napszakban vannak főleg ügyfelei: az ügyvédi irodában főleg késő délután, este; a sarki kocsmában kora reggel és késő délutántól estéig, az élelmiszerboltban főleg reggel és délután. A telefonos ügyfélszolgálatnak két hívási csúcsideje van: 9-12 és 13-15 óra között, erre kell kiépíteni a csúcskapacitást, a többi időszakban viszont rengeteg a pihenőidő. Ugyanakkor az ügyfélszolgáltatást igénylők szeretik a minél hosszabb szolgáltatási időt, ezért célszerű ebben a munkakörben hosszabb munkaidőt előírni. Mivel a modern telefonos átkapcsolási technikákkal ez akár otthonról is végezhető, a szabad idejében a munkavállaló végezhet otthoni munkát, tanulhat, szórakozhat.

Van még egy gyakori eset, amire látszólag lehet ezeket az előírásokat alkalmazni: ez pedig a rossz munkaszervezés miatti hosszas állásidők. Ám ezt a munkakört ettől még nem lehet készenlétinek nevezni, s bizony pl. 10 órás munkaidő mínusz 33% pihenőidővel (=6 óra 40 perc munkavégzés) rosszabbul jár a KKV, mintha feszes munkarendben dolgoztatott volna le 8 órát.

2. Az idény jellegű, szezonális munkakörökben

Idényjellegű, szezonális a munkakör, ha olyan a munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Szinte minden hazai KKV forgalmában megfigyelhető szezonalitás, amely az év egy adott időpontjához köthető. Van akinek nyáron, másoknak év végén, van akinek a szeptember eleje a csúcsidőszak. Vannak olyanok, akik évi két, sőt három csúcsidőszakkal dolgoznak. Legfeljebb négy havi (vagy 16 heti) munkaidő keretek határozhatók meg. A munkaidő keret azt jelenti, hogy ezen időszak alatt teljesülnie kell átlagban a heti 40 órás munkarendnek. De nem minden héten! Még előírás, hogy legalább 40 órás pihenőt hetente egyszer ki kell adni, és ebből egy hónapban legalább egyszer ennek vasárnapra kell esnie. Előírás továbbá, hogy a legrövidebb munkanap sem lehet 4 óránál rövidebb, de a munkavállalóval történő személyes megállapodás esetén lehet egyik nap előre dolgozni és 8 órát letöltve a következő napi 4 óra lecsúsztatható. Ez ugyan csak akkor működik, ha minden egyes munkavállalóval sikerült megállapodni, ám mivel ő ilyen esetben a kétszeri bejövetel helyett csak egyszer kellett megjelenjen a munkahelyen, általában ezt előnyösnek szokták tartani, így ezt nem nehéz elérni.

Kollektív szerződés esetén fél éves (26 hetes) munkaidő keret is megállapítható lenne, de a legtöbb KKV-ben nincs működő szakszervezet, így nem lehet kollektív szerződést kötni. A négy hónap sem kevés. Azzal egy évi nagy csúcsot kétszer 4 hónappal körbevéve elég ügyesen lehet kezelni és minimálissá válhat a szükséges túlórák száma. A maradék 4 hónapban – ha az alacsony terhelésű, akkor ki lehet adni a szabadságokat, aminek a 75%-ával a munkáltató rendelkezik.

Lássunk erre egy példát! Az alábbbi ábra egy erősen szezonális kapacitás igényű céget mutat. Az egyes oszlopok két heteket jelentenek. Látszik, hogy az év első 10 hete alacsony munkaerő kapacitást igényel, amelyet a cég rendre heti 7-7, 6-6-, 5-5-5-5, 6-6 munkaórákkal fed le ebben a tíz hétben. A következő 16 hétben (II. munkaidő keret szakasz), van egy nagyobb kapacitást igénylő időszak, amelyet az utolsó két hétben erős visszaesés követ. Minthogy előtte is azért még napi 7-8 óra kapacitásra volt szükség, ezért az utolsó 4 hétben szabadság kiadásokkal tudja csökkenteni a cég a kapacitását, mivel az átlag 8 óráknak a 16 héten belül ki kell jönniük. Kb. a munkavállalók negyedét ebben az időszakban szabadságra küldve kialakul a helyes munkaerő kapacitás.


Ide kattintva a képet nagyban is megnézheti, lementheti, kinyomtathatja!

Ezt az időszakot egy munkaidő keret gazdálkodásba be nem vont négy hét követi, amikor a legkisebb a kereslet a cég termékei iránt. A kapacitás csökkentést szabadság kiadásokkal lehet a felére csökkenteni ebben az időszakban.

A következő, III-mal jelölt munkaidő keret időszak sajátossága, a nagy év végi hajrá. Az év végi hajrá utolsó hat hete az I-es munkaidő kerethez csatlakozik – hiszen semmilyen korlátozás nincs abban, hogy a 16 hétnek éven belül kell lennie, s mivel az év elején általában nincs túl sok munka, az utolsó hetekben lehet 12-12-12-12, 11-11 óra – amelyet az első tíz hét rövidebb napi óraszáma pontosan kompenzál. A III. munkaidő keret időszakra visszatérve látszik, hogy az utolsó nyolc hét kapacitás felfutását az első nyolc héten kialakított alacsonyabb munkaidővel lehetne csak elérni. Ám már ekkor is több kapacitás kellene, ezért az első hat hétben napi 2 óra túlórát kell elrendelni. Mivel ezek a túlórák az akkor érvényes napi 5 illetve 6 órára rakódnak rá, ezért nem megerőltetők.

Látszik, hogy a példában szereplő cég kapacitása 1:3 arányban mozgatható teljesen törvényes keretek között, s ez a legtöbb hazai KKV esetén már segít kiegyensúlyozni a kapacitásokat. Az is látszik, hogy egy alig 6 hetes periódusban van szükség túlórára, ami az ilyen erősen szezonális cégeknél sokkal gyakoribb veszteségforrás szokott lenni – ráadásul még a munkavállalókat is frusztrálja. Érdemes még forgatni a Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII-es törvény), mert jóval korábban közölni kell a munkavállalóval a munkaidő beosztást és még egy rakás egyéb feltételnek is meg kell felelni. A törvény letölthető a www.magyarorszag.hu honlapról ingyenesen.

2008 január
Polló László
vezető tanácsadó
Lilium Konzultáns Kft.