Nettó bérekből hogyan kell a kifizetendő összes adót kiszámolni?

A 2008 eleji törvényi tényállás, akit ez nem érdekel nyugodtan tovább ugorhat a táblázatra.

Munkáltatói terhek:
tételes EHO: 1950 Ft/hó
nyugdíj járulék: a bruttó fizetés 24%-a
egészségbiztosítási járulék: a bruttó fizetés 5%-a
munkaadói járulék: a bruttó fizetés 3%-a
szakképzési hozzájárulás: a bruttó fizetés 1,5%-a
összesen a bruttó fizetés 33,5%-a + 1.950,- Ft/hó

Munkavállalói terhek:
nyugdíj járulék: a bruttó fizetés 9,5%-a, de 2008-ban nem kell fizetni éves bruttó 7.137.000,- Ft jövedelem felett
egészségbiztosítási járulék: a bruttó fizetés 6%-a
munkavállalói járulék: a bruttó fizetés 1,5%-a
személyi jövedelemadó: a bruttó fizetés 18%-a 1.700.000,- Ft éves jövedelemig, felett 36%
szolidaritási különadó: évi 7.137.000,- Ft jövedelem felett az e feletti jövedelem 4%-a
összesen: a bruttó fizetés 35%-a 1.700.000,- Ft éves jövedelemig, felette 53% 7.137.000,- Ft éves bruttó jövedelemig, e felett 47,5%

Adó visszatérítés:
a bruttó fizetés 18%-a, de legfeljebb havi 11.340,- Ft 1.512.000,- Ft éves jövedelemig, felette a 11340-et csökkenteni kell a 1.512.000,- forint feletti rész 9%-ával; 2.762.000,- Ft éves jövedelem felett adó visszatérítés nem jár

Az alábbiakban furcsa, a politikusok, adóhivatal, pénzügyminisztérium által soha nem mutatott nézőpontból mutatjuk meg az adó- és járulékkulcsokat. Ez a nézőpont valamennyi adó összevonása és a kulcs a megkapott nettó jövedelemre kifizetendő összes adó és járulék mértéke. A tanulmány elején röviden ismertetett, agyonbonyolított és szinte átláthatatlan rendszer egy sávos adózást takar a táblázat szerint:

Nettó havi jövedelem Béreket sújtó közterhek mértéke
52.290,- Ft-ig 1.950,- Ft + a jövedelem 60,84%-a
52.290,- és 79.048,- Ft fizetés között 33.765,- Ft + a sávba eső nettó jövedelem 105,39%-a
79.048,- és 100.048,- Ft fizetés között 61.964,- Ft + sávba eső nettó jövedelem 138,4%-a
100.048,- és 133.678,- Ft fizetés között 91.027,- Ft + a sávba eső nettó jövedelem 251,31%-a
133.678,- és 305.033,- Ft fizetés között 175.544,- Ft + a sávba eső nettó jövedelem 184,04%-a
305.033,- Ft fizetés felett 490.909,- Ft + a sávba eső nettó jövedelem 154,29%-a

Mi itt a Liliumban nem vagyunk hívei annak, hogy munkaadót és munkavállalót összeugrasszák. Az ő érdekeik sokkal inkább közösek, mint a rajtuk kívül eső társadalom érdekei. Ezért érdemes így együtt vizsgálni a jelenleg hatályos adótáblát. Innen - a munkaadók és munkavállalók szempontjából sokkal természetesebb nettó jövedelem oldalról - vizsgálva sok furcsaságot tartalmaz az adótábla.

A minimálbér alatt (a bruttó 69.000,- Ft-os havi minimálbér nettó értéke 56.190,- Ft) is már egy közel kétezer forintos tételes adóval és a jövedelem 61%-át kitevő közteherviseléssel sújt az adótábla. A minimálbér tartományába átlépve 105%-ra ugrik az adó mértéke. Havi 79 ezer forint még nem nagy jövedelem, de e felett már 138%-os közteherviselést vár államunk és kormányunk. Igazán durvává azonban 100 ezer forint nettó jövedelem felett válik az közteher, ahol az ezen tartományban kapott összeg 251%-át kell adóba befizetni! Szerintünk itt Guiness rekordot sikerült döntenünk: ilyen alacsony fizetés tartományban ekkora adó és járulékterhet más állam még soha nem vetett ki! Gondoljunk bele: a munkavállalóra kifizetett ún. nagy-bruttó, azaz az összes közterhet tartalmazó bér minden ezer forintjából csak 285 Ft-ot kap meg a munkavállaló! Ennél még a rossz emlékű törökök is kevesebbet kértek!

Gondolom a törvényhozók is megijedtek, amikor látták, hogy ha ezt a tendenciát tartják, akkor nekik sem fog semmi maradni a sok százezertől millió forintokig terjedő bruttó jövedelmükből, ezért két lecsengő, 184%-os, majd a még magasabb jövedelem tartományban 154%-os közteher viselési mérték következik.

Látszik, hogy a közterheket aránytalan mértékben a nettó 100 és 300 ezer forint között kereső ún. középrétegre terhelték rá, és az igazán sokat keresők – százalékos mértékben – már nem vesznek ilyen arányban részt a közteherviselésben. Réges-régi vesszőparipánk köszön vissza az béradó rendszerből is: a modern képviseleti demokráciában a kevés értéket létrehozni képes, tanulatlan, alul-informált, kereskedelmi tévével butított, roppant nagy létszámú alsó néposztály (=a szavazóbázis) és a pártokat pénzelő gazdag arisztokrácia a fontos. Az 1-1,5 milliós létszámú középosztályra - a KKV-kban dolgozók jelentős része ide tartozik - kíméletlenül lesújt az állam és keményen kizsákmányolja, nem hagyja élni, érvényesülni, hanem a tőle beszedett irdatlan adó- és járulék mennyiséget szétosztja az általa kegyelt két osztálynak.

A rendszer 1990 óta él, bármelyik politikai erő is volt hatalmon, ehhez nem nyúlt, pedig ezek 50%-os törvények, nem kell az ellenzék hozzájárulása a változtatáshoz. Úgy tűnik valamennyi parlamenti pártnak tetszik ez a rendszer. Itt a Liliumban nemcsak az a bajunk a rendszerrel, hogy mi is ebbe a bizonyos középosztályba tartozunk, hanem az, hogy ez tisztességtelen, erkölcstelen is. S ha a jó erkölcs és a tisztesség konfliktusba kerül a törvénnyel - ahogy azt a viselkedési kódexünkben is világosan kifejtettük -, akkor a törvényt kell megváltoztatni, mert az az alacsonyabb rendű! Igazságszolgáltatásra vágyunk a ma divatos "jogszolgáltatás" helyett!

Ám amíg a törvény nem változik, addig a táblázat szerint tudja kiszámítani - és sajnos kifizetni - a nettóból az adó- és járulék terheket.

2008 január
Polló László
vezető tanácsadó
Lilium Konzultáns Kft.